székesfehérvári püspökség, 1777-: az esztergomi érsekség szuffraganeusa. Védőszentje a Mennyekbe felvett Boldogságos Szűz Mária. - →Székesfehérvár városa mint királyi koronázó- és temetkezőhely a magyar államiság születésétől fogva kiemelt fontosságú szakrális központ volt, ám ppi székhellyé csak Mária Terézia (ur. 1740-80) egyházigazg. reformjainak hatására lett, aki 1777. II. 17, VI. Pius p. VI. 17: írta alá alapítólevelét. Az új ~ az addig exempt helyzetű Székesfehérvár városából és a veszprémi ppség székesfehérvári és budai főespségéből, továbbá a várpalotai espség Fejér vm. plébániáiból állt. Ter-éhez tartozott csaknem a teljes Fejér és Pilis vm. Gazd. alapjait területének tizedjövedelmei, a budai tizedek és a megszüntetett kiváltságos prépostság egykori birtokai (Sárkeresztúr, Tés) jelentették. Megkapta a jezsuiták hajdani fehérvári rendházához tartozó szőlőbirtokot is. Első főpásztora, Séllyei Nagy Ignác nagyszabású alapvetését korai halála (1789) miatt csak utódja, Milassin Miklós (1790-1816) fejezhette be. Kormányzása alatt épült fel a →székesfehérvári püspöki palota, és nyílt meg a →székesfehérvári szeminárium és teológia. A viszonylag szerény jövedelmű ~ből több főpásztor is más, tekintélyesebb egyhm. élére került (Vurum József, Kopácsy József, Szutsits Pál Mátyás, Dulánszky Nándor, Városy Gyula). Országos hírnevű lett Jekelfalussy Vince az I. Vat. Zsinaton tanúsított, és Steiner Fülöp pol. magatartása miatt. Legnevesebb pp-e Prohászka Ottokár, aki megszervezte a ~ első zsinatát; legtovább Shvoy Lajos kormányozta. - A ~ területén 1940: a ciszt., a ferences, a kapuc., a lazarista, a prem., a szervita és a verbita rend és 12 nővérközösség működött; ezeket 1950: feloszlatták. 2001: rendháza volt a ciszt., a kapuc., a lazarista és a prem. rendnek, valamint 14 nővérközösségnek. - Az 1993-as egyhm. határrendezés során a ~ elveszítette fővárosi (a Csepel-szigetiek kivételével) és dunakanyari plébániáit és néhány további határmenti pléb-t (Bakonysárkány, Hard, Inota). Megkapta viszont Budaörsöt az esztergom-bpi főegyhm-től, és több pléb-t Tatabánya és Oroszlány körül a győri, Enying és Lepsény körül a veszprémi egyhm-től. - Megyéspüspökei: Séllyei Nagy Ignác, 1790: Milassin Miklós Bertalan, 1816: Vurum József, 1822: Kopácsy József, 1827: Szutsits Pál Mátyás, 1830: Horváth János, 1837: br. Barkóczy László, 1848: Karner Antal kinevezett pp., 1851: Farkas Imre, 1867: Jekelfalussy Vince, 1875: Dulánszky Nándor, 1879: Pauer János, 1890: Steiner Fülöp, 1901: Városy Gyula, 1905: Prohászka Ottokár, 1927: Shvoy Lajos, 1969: Kisberk Imre ap. adm., 1974: mpp., 1982: Szakos Gyula, 1991: Takács Nándor Jusztin OCD, 2003: Spányi Antal. -

Üldözött papjai. Bejczy Gyula (1907-85) irodaig-t 1946. XII. 26: letartóztatták, 1952 e. szabadult. - Bergendy János (1892-45) irodaig. 1945. III. 22: a ppségen egy ffi segítségére sietett, ezért ütlegelték, majd tarkón lőtték. - Halász Ervin (*1919) ppi titkárt 1954-56: tartották fogva; vállalta az együttműködést az ÁVH-val, ezért „hálából” 1974: a hivatal Ny-ra menekítette. - Hidvégi Ervin (1904-81) kp. 1952: börtönben, 1960-tól szolg-on kívül. - →Mezgár Lajos teol. tanárként 1945 u. börtönben, szabadulása után Ny-ra menekült. - Miklós Antal (*1919) hittanárt 1957. III. 27: elhurcolták, 16 napig tartották fogva. - Neményi Lajos (*1911) ppi titkárt 1944. X. 20: a Gestapo letartóztatta; XII. 7: Komáromból szabadult. - Shvoy Lajos (1879-1968) mpp-öt 1945. II. 8: a nyilasok letartóztatták, húsvéthétfőn Sopronban szabadult. - Szendi József (*1920) kórházlelkészt 1967. III: 3 hétig tartották fogva. - A ~ lakossága alapításakor 62 pléb-n össz. kb. 50.000; 1870: 92 pléb-n 170.645 r.k., össz. 255.728; 1940: 120 pléb-n 358.574 r.k., össz. 476.637; a határrendezés előtt 1980-88: 165 pléb-n 463.100 r.k., össz. 736.000; 2000: 149 pléb-n és 4 tpig-ban 490.200 r.k., össsz. 750.000 lélek. - Apáti címek 1988: Szt Miklósról nev. ercsi, Szt Pantaleonról nev. ráckevei, Mindenszentekről nev. baracskai, Szt Borbáláról nev. borbálapusztai. 1993-tól jogosult a Bold. Szűz Máriáról nev. vértesszentkereszti cím adományozására is. - Préposti címek 1988: Nagyboldogasszonyról nev. székesfehérvári, Szt Miklósról nev. székesfehérvári, Szt Péterről nev. székesfehérvári, Keresztelő Szt Jánosról nev. zsámbéki, Szt Eusztákról nev. csuti, Üdvözítőnkről nev. bökénysomlyói, Szt Miklósról nev. szigetmonostori. 1993: ez utóbbi adományozásának joga az esztergom-bpi főegyhm-re szállt, viszont a ~ megkapta a Bold. Szűz Máriáról nevezett majki prép. cím adományozási jogát. - 5170 km²-en 2006: 857.000 l, 434.450 h, 144 pb, 92 ep, 7 szp, 7 ád, 7 sz, 42 szn, 17 ni, 3 ki-e volt. M.G.

Schem. AR. 1870; 1940; 1977; 1988; 2001. - Székesfehérvár évszázadai 4. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1979:51. (Németh László: A székesfehérvári egyhm. kialakulása és első pp-e, Sélyei Nagy Ignác) - Hetényi Varga I. - Mózessy Gergely-Török József: Jubilaeum Dioecesis Albaregalensis. Bp., 2002. - AP 2006:721.